|
Bírságolták már meg valamelyik hirdetéséért?
Pedig könnyen előfordulhat,
hogy egyik versenytársa feljelenti azzal az indokkal, hogy
az Ön megtévesztő reklámjai kárt okoznak a cégének. Megtörténhet
az is, hogy nem a versenytársa, hanem egyik vásárlója panaszolja
be Önt a Gazdasági Versenyhivatalnál, mert úgy véli, hogy
a hirdetésével átverte, félrevezette őt.
Jó lenne ha hirdetései nem hívnák fel magukra a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét?
Vagy úgy gondolja, hogy Ön mindig precízen fogalmaz a reklámjaiban és soha nem érthetőek félre a hirdetései? Tehetünk egy "bátorságpróbát"? Olvassa el a következő 7 kérdést és számolja meg, hogy mennyi az, amelyikre csípőből rá tudja vágni a helyes választ! Ha mindegyikre, akkor nyugodtan alhat. De ha nem ...
Tudja-e, hogy:
- Milyen szavakat, jelzőket, kifejezéseket nem szerencsés használni a reklámjaiban?
- Mely eladásösztönzési módszerek nem megengedettek?
- Hogyan tudja elérni, hogy termékinformációi ne legyen megtévesztőek vagy agresszívek?
- Mit neveznek nem megengedett befolyásolásnak?
- Mindig ügyel-e arra, hogy jelentős információkat véletlenül se felejtsen ki a hirdetéseiből?
- Mire kell vigyáznia, hogy "hatalmi helyzetével" ne éljen vissza?
- Miért veszélyes a csalogató reklám?
Nos, akkor most nyugodtan elmegy aludni vagy inkább olvas tovább? Ha folytatja az olvasást, akkor lehet, hogy közben így morfondírozik: "Jó, jó lehet, hogy nem tudok mindent és elhiszem, hogy vannak esetek, amikor megbírságolnak egy vállalkozást a félrevezető marketingjéért, de mi, kérem egy kis cég vagyunk, miért foglalkozna velünk a versenyhivatal?"
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a cég méretétől függ egy vizsgálat elindítása, hanem attól hogy ki ellen érkezik bejelentés és hogy mennyire szemfüles a versenyhivatal.
Ijesztő számok
Jó ha tudja, hogy 1997-től napjainkig megtízszereződött a fogyasztók megtévesztése miatt kiszabott bírságok összege, amely az elmúlt évben 11,7 milliárd (!) forintot ért el. A megbírságoltak között voltak multinacionális cégek, kisvállalkozók és magánszemélyek is.
Nyilvános megszégyenítés
Bevett gyakorlat, hogyha eljárás alá kerül egy vállalkozás, a hír azonnal megjelenik az újságokban: "A Gazdasági Versenyhivatal [összeg törölve] millió forintra büntette [név törölve] Kft.-t fogyasztók megtévesztése miatt."
Jót tenne a cége hírnevének, ha pellengérre állítanák egy félreérthető mondat vagy kifejezés miatt?
Ha úgy gondolja, hogy nem, akkor töltse le az "5 veszélyes reklámfogás, amiért másokat már megbüntettek" című ingyenes tanulmányt és előzze meg, hogy Önt is megbírságolják!
Veszélyes a névelő és az elválasztójel
Ha ezek után még mindig "nagylegény" és nem érzi, hogy veszélybe kerülhet, akkor válaszoljon még egy kérdésre! Csak egyetlenegyre!
Szokott-e használni határozott ("a" vagy "az") névelőt a hirdetéseiben?
Miért kérdezem? Mert előfordult, hogy egy rosszul használt
határozott névelő keltette fel a hivatal figyelmét és máris
elindult a vizsgálat.
De ez még semmi, ahhoz képest, hogy egy hirdetést elválasztó jel hiánya az egyik esetben egy millió forint pénzbírságot vont maga után. Ön lehet nagyon ravasz és már előre kitervelheti, hogyha valamire felfigyel a versenyhivatal és elkezd vizsgálódni, akkor ezt mondja majd védekezésként: "Kérem, itt valami félreértés lehet, én másként értelmezem az általam írt szöveget."
Igenám, de ez olyan gyenge érv lesz a versenyhivatal szemében mint a harmat. Mert soha nem az a fontos, hogy mire gondolt a szövegíró, hanem az, hogy mit ért abból a fogyasztó. Jó példa erre az alábbi eset.
55 millió forintos pénzbírság egy "ártatlan" szlogenért
A műszaki cikkeket árusító cég cseles szlogenje így hangzott: Lehet olcsóbban. Ez egy "ártatlan" mondat és látszólag nem azt jelenti, hogy ők a legolcsóbbak. Csak arra utal, hogy szerintük lehet valamit olcsóbban is. A versenyhivatal azonban még csavarosabb észjárású volt, és úgy ítélte meg, hogy ez a kijelentés "mentesíti" a vásárlókat a piaci tájékozódás terhei alól vagyis kényelmességre hajlamosít és ezért önkéntelenül "szemet huny" a vásárló, mások alacsonyabb árai felett, mert egyszerűen nem kezdi hasonlítgatni őket, hanem hitelesnek véli a műszaki cég kijelentését.
A szlogent pedig úgy ítélték meg, hogy egyértelműen azt sugallja, hogy ők olcsóbbak versenytársaiknál. Ha ez fedte volna a valóságot, akkor nem is lett volna baj a kijelentéssel. De csak akkor szabadott volna erre utalni - még ha burkoltan is - ha üzletenként külön-külön, valamennyi versenytársával szemben bizonyítható lett volna, hogy nála sokkal olcsóbban lehet különféle műszaki cikkeket megvásárolni. Így ezt szlogent a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találták és 55 (!) millió forint bírsággal "honorálták"a cég "találékonyságát".
Ha egyetértünk abban, hogy 55 millió forintot értelmetlen dolog "kidobni az ablakon", és sokkal értelmesebb az előrelátás és a bírság megelőzése, akkor töltse le az "5 veszélyes reklámfogás, amiért másokat már megbüntettek" című ingyenes tanulmányt és előzze meg, hogy Önt is megbírságolják!
Majd nem fizetem ki a büntetést oszt' jó napot!
Ez is megfordulhat a fejében, de jobb ha tudja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A versenytörvény rendelkezései értelmében, ha az eljárás alá vont határidőre nem fizeti meg a GVH által kiszabott bírságot, akkor azt adók módjára az állami adóhatóságnak kell beszednie.
Tudatos és szerencsés bírságmegelőzést!
Stausz Csaba
bírságmegelőző
ReklámBírságok Megelőzése
www.ReklamBirsag.hu Előzze
meg a bírságokat és töltse le az "5 veszélyes reklámfogás,
amiért másokat már megbüntettek" című ingyenes tanulmányt!
|
